top of page

 

                                SZEREPLŐK
                                a kupakgyáros és
                                a kupakgyáros anyja

 

                                SZÍN
                                a kupakgyáros anyjának lakása

 

                                a kupakgyáros anyja az asztalnál ül
                                hosszan ül
                                gyógyszeres dobozt vesz elő és bevesz pár szem gyógyszert
                                elrakja a gyógyszeres dobozt
                                kinéz az ablakon
                                kint esik az eső
                                a bejárati ajtón belép a kupakgyáros

 

K                             szia

                               csönd

                               hazajöttem

                               csönd
                               arra gondoltam hogy ideköltöznék egy időre

 

A                            ki maga 

 

K                            a fiad vagyok

 

A                           nem emlékszem magára

 

K                           régen jártam itthon

 

A                           nem emlékszem
                             tudja semmire nem emlékszem
                             szerencse
                             még csak az kéne hogy folyton emlékezni kelljen valamire

 

K                           én vagyok az
                             a fiad

 

A                           természetesen nem zárhatom ki ezt a lehetőséget
                             tudja ha az ember nem emlékszik semmire
                             nem zárhat ki semmilyen lehetőséget
                             csönd
                             szállást akar
                             az anya gyógyszeres dobozt vesz elő, bevesz pár szem gyógyszert, majd elrakja a dobozt

 

K                           leteszem a csomagokat a konyhában

 

A                          a konyhába ne pakoljon
                             a konyhában főzünk és étkezünk
                             a konyha nem rakodópályaudvar
                             csönd
                             mit akar tőlem

 

K                           sok mindent kell elmondanom neked anya
                             sok mindent el kell mondanom
                             hiszen sokáig nem mondtam el neked semmit
                             mert nem látogattalak meg 
                             azért nem látogattalak meg mert nem volt időm hogy meglátogassalak szünet
                             hiszen dolgoztam
                             csak dolgoztam és dolgoztam
                             amíg

                             csönd
                             a kupakgyárat bezárták
                             csönd
                             tudod hogy én világ életemben kupakokat gyártottam
                             a kupakgyártásnak szenteltem az egész életemet
                             és elsőrangú kupakgyáros voltam
                             biztosan hallottál a kupakgyártás terén szerzett sikereimről

                             a sikereim híre nyilván eljutott hozzád

 

A                          nem kizárt

 

K                          én mindig ezzel vigasztaltam magamat
                            merthogy én egész életemben rászorultam önmagam vigasztalására
                            azzal vigasztaltam magamat hogy még ha nem is látogatom meg az anyámat
                            merthogy nincs időm az anyámat meglátogatni
                            azért a sikereim híre amiket a kupakgyártás terén szereztem
                            biztosan eljutott hozzá
                            és a hír hallatán bizonyára nagy büszkeség töltötte el

 

A                         nem értem hogy ezeket miért mondja nekem
                           mióta belépett a házamba olyan dolgokról beszél amiket én egyáltalán nem értek

 

K                         biztosan nem emlékszel rám ?

 

A                         kellene emlékeznem magára
                           maga talán emlékezetes személyiség
                           csönd
                           láthattam a televízióban
                           az anya gyógyszeres dobozt vesz elő, bevesz pár szem gyógyszert, majd elrakja a dobozt

 

K                        mik ezek a gyógyszerek

 

A                        azt mondták szednem kell ezeket a gyógyszereket 
                          nagyon fontos hogy szedjem őket
                          a pirosat és a rombuszalakút tizenötpercenként kell bevennem
                          a kéket és az oválisalakút húszpercenként kell bevennem
                          a zöldet és a gömbalakút harmincpercenként kell bevennem 
                          a sárgát és a trapézalakút negyvenötpercenként kell bevennem
                          ez azt jelenti hogy minden második alkalommal amikor pirosat és rombuszalakút veszek be
                          zöldet és gömbalakút is beveszek
                          ez azt is jelenti hogy minden harmadik alkalommal amikor pirosat és rombuszalakút veszek be
                          sárgát és trapézalakút is beveszek
                          emellett ez azt is jelenti hogy minden negyedik alkalommal amikor pirosat és rombuszalakút veszek be
                          kéket és oválisalakút is beveszek
                          amellett hogy ilyenkor zöldet és gömbalakút is beveszek
                          kéket és oválisalakút és sárgát és trapézalakút tehát háromóránként veszek be egyszerre
                          zöldet és gömbalakút és sárgát és trapézalakút másfélóránként veszek be egyszerre
                          kéket és oválisalakút és zöldet és gömbalakút pedig egyóránként veszek be egyszerre

 

K                        teljesen elbutulsz ezektől a gyógyszerektől
                          ezek a gyógyszerek tették szivacsossá az agyadat
                          csönd
                          arra sem emlékszel hogy van egy fiad
                          arra hogy van egy fiad mégiscsak emlékezned kell

 

A                       könnyen lehet
                         a magamfajta asszonyoknak gyakran vannak fiai
                         csönd
                         nem értem hogy miért mondja nekem ezeket
                         mielőtt betette ide a lábát nyugalom honolt ebben a házban
                         én itt ültem az asztalnál és figyeltem az esőt az ablaküvegen keresztül
                         bevettem a gyógyszereimet
                         nem kellett gondolni semmire
                         és nem kellett emlékezni semmire
                         az anya gyógyszeres dobozt vesz elő, bevesz pár szem gyógyszert, majd elrakja a dobozt

 

K                       a fiadra emlékezned kell
                         a fiadra aki valaha híres kupakgyáros volt
                         emlékezned kell arra a büszkeségre
                         amit akkor kellett érezned
                         amikor megtudtad hogy a fiadból nagy ember lett
                         ha az életnek nem is egy oly közkedvelt területén
                         mint a költészet vagy az űrhajózás
                         hanem csak egy olyan elenyésző kicsit nyugodtabb
                         és az általános érdeklődés homlokterében állónak még a legjobb indulattal se mondható területen
                         mint a kupakgyártás
                         mégis ezen a talpalatnyi területen
                         a fiad sikereket ért el
                         és ezzel a hozzáfűzött reményeket
                         ha nem is úgy ahogy azt fiatalkorában gondolták róla
                         de beváltotta
                         az efölött érzett örömre
                         ha volt efölött érzett örömöd
                         bizonyára emlékezned kell
                         csönd
                         vagy ha az örömre nem is
                         arra mégiscsak emlékezned kell
                         hogy keserves kínok között fiat szültél
                         azt nem felejthetted el
                         hogy megannyi szenvedés árán a világra préseltél egy embert
                         egy embert akinek soha senki nem mondta el hogy mit kéne tennie
                         bár mindenki elvárta tőle hogy tudja ezt
                         ő legalábbis folyamatosan ezt érezte ezek alatt a hosszú és megpróbáltatásokkal teli évek alatt 
                         hogy mindenki arra vár hogy végre rájöjjön arra amire ők már rájöttek
                         tehát arra hogy mit is kéne tennie
                         ő azonban soha nem jött rá hogy mire is kéne rájönnie
                         ezekre a szülési kínokra mégiscsak emlékezned kell
                         hiszen ha az örömökre nem is
                         a kínokra mindig emlékszik az ember
                         a kínok mindig megtalálják a módját hogy hogyan ne feledtessék el magukat az emberrel
                         az anya gyógyszeres dobozt vesz elő, bevesz pár szem gyógyszert
                         ne szedd ezeket a gyógyszereket anya
                         mindent elfelejtesz ezektől a gyógyszerektől

 

A                       szednem kell őket

                         K elveszi az anyjától a gyógyszeres dobozt
                         adja vissza

 

K                       emlékezned kell rám

 

A                       adja vissza a gyógyszereimet

 

K                       megvan még a szoba

 

A                       milyen szoba

 

K                       a szobám
                         a gyerekszoba
                         a szoba ahol az életem első felét töltöttem
                         a szoba ahol az életemnek azt a részét töltöttem mielőtt kupakgyáros lett belőlem
                         míg végül sikeres kupakgyáros nem lett belőlem

 

A                       gyerekszoba
                         gyerekszoba
                         nem tudom
                         a magamfajta asszonyok házaiban gyakran vannak gyerekszobák
                         csönd
                         adja vissza a gyógyszereimet
                         a pirosat és a rombuszalakút tizenötpercenként kell bevennem

 

K                       a kupakgyártást általában nem sok elismerés övezi
                         ezt már az első időkben meg kellett tapasztalnom
                         társaságokban
                         amelyeket különben világéletemben kerültem
                         és amelyekben mindig sokkal elhagyatottabbnak éreztem magam
                         mint egyedül
                         ezért amikor csak tehettem örökké az egyedüllétet kerestem
                         tehát ezekben a társaságokban a kupakgyártás témája soha nem aratott akkora sikert
                         mint mondjuk az űrhajózás vagy a költészet témája
                         a kupakgyártás ezeknek a társaságoknak a tagjaiból soha nem váltott ki elragadtatást vagy lelkesedést
                         ezeknek a társaságoknak a tagjait soha nem hozta lázba
                         soha nem villanyozta fel a kupakgyártás témája
                         ezeknek a társaságoknak a tagjai soha nem lúdbőröztek amikor a kupakgyártás témája került a társalgás középpontjába
                         ami tulajdonképpen soha nem is történt meg
                         vagy ha meg is történt olyan elenyésző és emberi érzékekkel mérhetetlen időre történt
                         hogy azt a felelősségvonástól való legkisebb félelem nélkül a nem-történés tartományába tartozóként könyvelhetjük el
                         mivel a kupakgyártás témája
                         rögtön ahogy egy ilyen társaságban felmerült
                         abban a pillanatban vissza is süllyedt az általános érdektelenség pusztító homályába

 

A                      a pirosat és a rombuszalakút tizenötpercenként be kell vennem

 

K                      és később
                        amikor már elértem azokat a sikereket amiket a kupakgyártás terén elérhet az ember
                        a szakmám amelyet ekkor már a legnagyobb profizmussal és a legnagyobb hatékonysággal végeztem
                        még ekkor sem találkozott senki elismerésével vagy akár csak a legcsekélyebb érdeklődésével
                        senki nem bátorított és senki nem méltatott
                        senki nem mondott semmit
                        számukra én a kupakgyáros mintha nem is léteztem volna

 

A                     és ha el is szalasztom bevenni a pirosat és a rombuszalakút tizenötpercenként
                       a kéket és az oválisalakút mindenképpen be kell vennem húszpercenként
                       és ha el is szalasztom bevenni a kéket és az oválisalakút húszpercenként
                       a zöldet és a gömbalakút mindenképpen be kell vennem harmincpercenként
                       és ha el is szalasztom bevenni a zöldet és a gömbalakút harmincpercenként
                       a sárgát és a trapézalakút mindenképpen be kell vennem negyvenötpercenként
                       különben

 

K                     így van
                       kupakgyárosként egyszerűen nem léteztem az emberek számára
                       másként pedig nem létezhettem az emberek számára
                       mivel én világéletemben kupakgyáros voltam
                       és kupakokat gyártottam

 

A                     letelt a tizenöt perc
                       adja vissza a gyógyszereimet
                       csönd
                       most hogy elszalasztottam időben bevenni a pirosat és a rombuszalakút
                       a kéket és az oválisalakút öt perc múlva mindenképpen be kell vennem

 

K                     érdekes körülmény
                       hogy ezek az emberek
                       akik számára kupakgyárosként egyszerűen nem léteztem
                       másként pedig nem létezhettem
                       ezek az emberek megfigyeléseim szerint
                       mivel az említett társaságokban
                       amiket különben minden erőfeszítésemmel megpróbáltam elkerülni
                       volt alkalmam megfigyeléseket tenni az emberek használati tárgyakkal ápolt viszonyával kapcsolatban
                       tehát az ilyen társaságokban megfigyeléseim szerint
                       az emberek mindig nagy szeretettel használtak kupakokat
                       a kupakot mint használati tárgyat megbecsülték
                       és bizonyos hálával
                       így van
                       hálával viseltettek a kupak mint használati tárgy iránt
                       amiért az meggátolja egy palack egy üveg egy doboz vagy egy tégely vagy más egyéb tárolóeszköz tartalmának szerencsétlen                                          kiáradását

 

A                    nem értem miért mondja ezeket nekem
                      én csak egy egyszerű asszony vagyok
                      egy egyszerű asszony akinek nincs más célja az életben
                      mint hogy időben bevegye a gyógyszereit
                      vagy ha voltak is más céljai az életben
                      mert a magamfajta asszonyoknak szoktak lenni múltbéli életcéljai
                      tehát ha voltak is
                      ezekre az életcélokra már nagyon régen nem emlékszik
                      és mivel nem emlékszik ezekre az emlékekre amik múltbéli életcéljait rejtik
                      ezek az emlékek nem is hiányoznak neki

 

K                    nekem viszont szükségem van ezekre az emlékekre őszinte
                      elengedhetetlenül szükséges hogy ezek az emlékek visszaidéződjenek
                      hogy emlékezz rám
                      rám a fiadra
                      hiszen rám a kupakgyárosra képtelenség emlékezni
                      hiszen kupakgyárosként soha nem is léteztem az emberek számára
                      holott a kupakok felé
                      az általam gyártott kupakok felé
                      a kupakjaim ha szabad így kifejeznem magam
                      a kupakjaim felé mindig valamiféle hálával és megbecsüléssel fordultak
                      míg felém
                      e használati tárgyak gyártója
                      e használati tárgyak létrehozója
                      és
                      mert ebben az esetben talán szerénytelenség nélkül használhatom a teremtő szót
                      tehát felém
                      e használati tárgyak teremtője felé
                      az emberek nem hogy hálával és megbecsüléssel
                      de még megvetéssel és undorral
                      még gúnnyal és viszolygással sem fordultak
                      mert az emberek egyáltalán nem fordultak felém

 

A                    letelt a öt perc
                       adja vissza a gyógyszereimet
                       csönd
                       most hogy elszalasztottam időben bevenni a kéket és az oválisalakút
                       a zöldet és a gömbalakút tíz perc múlva mindenképpen be kell vennem
                       csönd
                       olyan nyugalom honolt ebben a házban
                       amíg maga be nem tette ide a lábát
                       nagyon kérem adja vissza a gyógyszereimet
                       és távozzon
                       érzem hogy fogy a levegő mióta maga itt van
                       és érzem hogy lüktet a halántékom
                      mióta elszalasztottam bevenni a gyógyszereimet

 

K                    még most sem emlékszel rám

 

A                    nem

 

K                    még most sem jut eszedbe rólam senki

 

A                    tudja én még soha nem felejtettem el időben bevenni a gyógyszeremet

 

K                    még most sem emlékszel semmire

                      hosszú csönd
                      nézz rám
                      hosszú csönd
                      á!
                      láttam
                      láttam hogy eszedbe jutott valami
                      láttam az arcodon hogy hirtelen eszedbe jutott valami
                      és láttam az egész testeden hogy hirtelen eszedbe jutott valami
                      az emlékezés fintora végigsuhant az arcodon
                      és az emlékezés mint valami görcs végigvonaglott a testeden
                      láttam láttam láttam

 

A                    adja vissza a gyógyszereimet
                       a zöldet és a gömbalakút harmincpercenként be kell vennem

 

K                     láttam láttam láttam

 

A                     rosszul láttad

 

K                     nem láttam rosszul
                       mondd el
                       mondd el hogy mi jutott eszedbe

 

A                    most hogy elszalasztottam időben bevenni a zöldet és a gömbalakút
                      és vele együtt egy pirosat és rombuszalakút is elszalasztottam venni
                      a kéket és az ovális alakút tíz perc múlva mindenképpen be kell vennem

 

K                    mondd el az emlékedet
                      számomra elengedhetetlenül szükséges hogy megtudjam
                      emlékszel-e rám
                      hiszen te vagy az egyetlen ember aki még emlékezhet rám egyáltalán
                      mondd hát el az emlékedet

 

A                    nem fontos dolog

 

K                    nem fontos dolog
                      hogy érted azt hogy nem fontos dolog
                      miért ejted ki ezeket a szavakat ilyen különös hangon
                      nem fontos dolog

 

A                   egy épület előtt állok
                      betonépület
                      hatalmas
                      nemrég szálltam le a vonatról
                      a vonatról amellyel jöttem
                      bár nem szoktam vonattal utazni
                      de ide csak vonattal jöhettem
                      nagyon lüktet a halántékom

 

K                    folytasd
                      folytasd az emléket

 

 

 

 

 

FEKETE ÁDÁM: A KUPAKGYÁROS

A                   belépek egy vasajtón
                      a hatalmas betonépület vasajtaján
                      és egy hatalmas betonhangárba érek 
                      az épület belülről még hatalmasabbnak tűnik mint kívülről
                      és bent még hidegebb van mint odakint
                      a sárgát és a trapézalakút negyvenötpercenként kell bevennem

 

K                    folytasd

A                    a hangárban óriási a tömeg
                      életemben nem láttam még ekkora tömeget
                      mint abban a betonból készült hangárban
                      elképesztő a hangzavar
                      kibírhatatlan
                      az emberek hatalmas futószalagok előtt állnak és dolgoznak
                      mindenki kék munkaruhában van
                      az emberek kék munkaruhában állnak és dolgoznak a hatalmas futószalagok előtt
                      csönd
                      most hogy elszalasztottam bevenni a kéket és az oválisalakút
                      a sárgát és a trapézalakút öt perc múlva mindenképpen be kell vennem
                      és vele együtt egy pirosat és rombuszalakút is feltétlenül be kell majd vennem
                      különben

 

K                    mit dolgoznak

 

A                    nem tudom
                      nem tudok rájönni
                      pedig nagyon próbálkozom
                      emlékszem hogy nagyon megpróbálok rájönni
                      de egyszerűen nem tudok rájönni
                      azt hiszem valami egészen elhanyagolható dolgot csinálnak
                      mintha nem is csinálnának semmit
                      egészen olyan mintha nem csinálnának semmit
                      de az lehetetlen hogy ennyi ember egy ekkora hangárban ne csináljon semmit

 

K                    és mit keresel a hangárban

 

A                    egy embert jöttem meglátogatni
                       így van
                       látogatóba jöttem
                       még süteményt is hoztam neki
                       de nagyon sokan vannak
                       elképesztően sokan vannak
                       és mindannyian ugyanúgy néznek ki
                       mindannyian ugyanolyan kék munkaruhát hordanak
                       és mindannyiuknak az arcára ugyanaz a különös arckifejezés ül ki
                       mintha valami nagyon bonyolult dologgal volnának elfoglalva
                       pedig az egész olyan mintha nem is csinálnának semmit
                       ez a semmi mégis nagyon elfoglalja és megterheli őket
                       és ennek az elfoglaltságnak és megterhelésnek a sajátos arckifejezése egészen ugyanolyanná teszi őket
                       emlékszem ahogy járkálok a futószalagok között
                       az ugyanúgy öltözött ugyanolyan arckifejezésű emberek között
                       mindegyikőjüket megnézem
                       de egyik sem ő az
                       nem találom őt akihez látogatóba jöttem és akinek még süteményt is hoztam
                       hát persze hiszen egyik sem lehet ő
                       közülük egyik sem lehet ő
                       hiszen ő egyáltalán nem hasonlít hozzájuk
                       ő egyáltalán nem hasonlíthat ezekhez az emberekhez
                       amikor egyszer csak
                       csönd
                       ránéz K-ra
                       ott van
                       csönd
                       ott áll kék munkaruhában az egyik hatalmas futószalag végen és dolgozik
                       ugyanúgy
                       ugyanazzal a különösen torz arckifejezéssel mint hogyha az amit dolgozik rendkívüli módon elfoglalná és megterhelné
                       és testileg és szellemileg is igénybe venné
                       testtartása görnyedt
                       fejét lehajtja
                       teljesen egyedül van
                       egyedül a sok ugyanúgy öltözött ugyanolyan arckifejezésű ember között
                       és némán dolgozik
                       dolgozik ki tudja micsodát
                       csak dolgozik és dolgozik

 

K                     ki volt az
                       csönd
                       odamentél hozzá

 

A                     nem
                        mert ez nem ő
                        ezt gondoltam magamban
                        ez nem lehet ő
                        akihez látogatóba jöttem

 

K                      de ő volt az nem

A                     ő volt
                        egy pillanatra ő volt
                        de aztán már nem volt ő
                        onnantól kezdve már nem ő volt az
                        ezt gondoltam magamban
                        és én sarkon fordultam
                        és elmentem
                        át a kékruhás emberek között
                        ki a hatalmas betonhangárból
                        át a vasajtón
                        ki a hidegebből a kevésbé hidegbe
                       meg sem állva egészen a vonatállomásig

 

K                     pedig ő volt a legsikeresebb kupakgyáros mindközül
                       ő érte el a legnagyobb sikereket a kupakgyártás terén
                       számos kitüntetést szerzett
                       az összes lehetséges kupakgyártói kitüntetést megszerezte
                       és a gyár legjobb dolgozója címet egyhuzamban

 

A                     vajon ezért nem látogatott meg soha

 

K                     de most már itt van
                       a kupakgyárat bezárták
                       és ő hazajött hozzád
                       soha többet nem kell kupakokat gyártania
                       most már itt lesz veled
                       ő
                       a fiad
                       tessék itt a gyógyszer
                       nyújtja a dobozt

 

A                     nem kell gyógyszer
                        csönd
                        olyan jó volt amikor nem kellett gondolni semmire
                        és nem kellett emlékezni semmire

 

K                      ne aggódj
                        most már itt lesz veled
                        most már itt lesz mindig
                        itt a gyógyszer

 

A                      most hogy elszalasztottam időben bevenni a sárgát és a trapézalakút
                         miután elszalasztottam időben bevenni a zöldet és a gömbalakút
                         miután kétszer elszalasztottam időben bevenni a kéket és az oválisalakút
                         miután háromszor elszalasztottam időben bevenni a pirosat és a rombuszalakút
                         meghal

 

K                       anya
                         mi történt veled
                         anya
                         csönd
                         ne aggódj
                         most már itt lesz mindig
                         csönd


K                      kivesz a dobozból egy piros és egy rombusz alakú gyógyszert

                        sötét

 

Április 7-ei Okuláré Projektre  írt színdarab

Megadott téma: Identitás 

bottom of page